Kötésmód: keménytáblás
(Ha csak irodalmi vonatkozásait vizsgáljuk, például Szentkuthy Prae-hatása, L. F. Céline Halál hitelbe című művének bizonyos atmoszférája, Joyce Finnegan-idézése, Gombrovicz Kozmosza, Artaud kiábrándult (aszketikus) őrülete, Milorad Pavić álomvilága vagy éppen Pelevin „jelenléte” – és nem utolsósorban: Alfred Jarry megszállottsága, morbid, kreatív, végletes, mániás… sokoldalúsága is ott vibrál a kötet sorai között.)
Mondhatni, hogy „egy könyv készülésének, alakulásának a könyve”, ami többrétegű és képlékenyen „felhő-szerű”. Belső formái, lényei, terei metamorfózisok: szimultán beszédmódokkal, idézetekkel, töményen és levegősen egyaránt, melyben a szereplők váltakozó minőségükkel, mibenlétükkel (Fiú-férfi-utazó-leíró-alteregó…) elemeikre bontják, kétségekkel, elvonatkoztatásokkal analizálják, majd alkotják önmagukat újra és újra: változatosan alakítva a lezárhatatlannak tűnő írásfolyamot.
A hullámzó-örvénylő elmefolyamot, melyben – szinte – „minden(ki)” benne van…
