Leírás
Nem csodálkozik, prófétál vagy átkozódik: egy mindent átható változás filozófiai alapkérdéseit nyitja fel.
” Az analóg világ ugyan túléli a digitalizálását, ám érezhetően csupán Patyomkin-falu lesz, árnyéka, salakja önmagának. Hiszen digitális megjelenési formájában
sokkal hatékonyabb. Mindig, mindenhol, korlátlanul.
A digitális világ alapképlete nemcsak a virtualitásban érvényesül. Visszahat azokra a fantazmákra, amelyek a valóságunkat strukturálják. Átfogja a „reálgazdaságot”,
módosítja a testünket, az identitásról és a szabadságról alkotott elképzelésünket,
átitatja a politikát, megváltoztatja az idő és a tér észlelését, befolyásolja a humanitást.”
„Egyre inkább azt észleljük, hogy a digitális forradalomnak évszázadok alatt begyakorlott gondolati alakzatok esnek áldozatul. Az egyik oldalon a forradalom őrületétől megszállott a techno-rajongók történeti szükségállapotot
– Singularityt – kiáltanak, miközben a kritikusok, a forradalmi áradattól mintegy megdermedve, a szép új világ lélektelenségének panaszdalát éneklik. Végül aztán
mindkét oldal a vallás gondolati alakzataihoz tér vissza – félreértve ezáltal a folyamat történeti jellegét. Annak dacára, amit az átok és az ígéret, az utópia és a disztópia kettőse sugallna, itt korántsem egy olyan vírus fertőz minket, amelyet a földönkívüli intelligencia küldött ránk. Sokkal inkább egy történeti képződménnyel van dolgunk – egy ember készítette szimbolikus formával,
amely ezért aztán mulandó.”
A szerzőkről:
Martin Burckhardt (1957, Fulda)
a számítógépek hangokkal, zajokkal, nyelvvel is kísérletező teoretikusa.
Művei a gépek kultúrtörténetét és filozófiáját kutatják.
Legutóbbi könyve:
Philosophie der Maschine (2017)
Dirk Höfer (1956, Heidelberg)
író, műfordító, borkereskedő, hosszú időn át a nevezetes folyóirat,
a Lettre International szerkesztője.
Mindketten filozófiai kérdéseket felvető digitális játékok fejlesztői.
