Muskizmus – Mit akar ez az ember? Utolsó esély

Sokak szerint megőrült, vagy mindig is őrült volt, mások szerint vizionárius zseni, akinél jobban senki nem lát bele a jövőbe. Az biztos, hogy kevés ember van a világon, aki Elon Musknál nagyobb hatással lenne a technológiai, gazdasági, sőt világpolitikai folyamatokra. Vagy úgy általában az emberiség jövőjére. Az ő rakétái állították pályára a Starlink-műholdakat, amelyek nélkül már szinte elképzelhetetlen a háború. Ő gyártja a világon a legtöbb elektromos autót. Ő vezeti azokat a kutatásokat, amelyek célja az emberi agy és a számítógép összekapcsolása. Az ő háttérirányításával és algoritmusain keresztül zajlik a globális támadás a fennálló világrend ellen. És ő akarja elvinni az emberiséget a Marsra.

Óriási a tétje annak, hogy megértsük, mit akar ez az ember. Még mielőtt túl késő lenne. A két kiváló amerikai szerző a muskizmus megfejtésére vállalkozik – és a kép, amelyet elénk festenek, hátborzongató.

A világpremierrel egy időben magyarul is megjelenő kötet a Financial Times, a New Yorker és a Literary Hub szerkesztősége szerint is 2026 legjobban várt könyve.

„Mélyenszántó bepillantás Musk törekvésébe, hogy az univerzum urává váljon… A muskizmus doktrinája a kevesek gazdagságát s egyben politikai uralmát jelenti: a SpaceX az űrben, az X és a Grok a számítógépeinken, a Starlink minden telefonon… Hogy „disztópikus”, az nem elég erős szó arra a technokrata jövőre, amelyet a szerzők előrevetítenek ebben a komor, de nagyon fontos könyvben.”
Kirkus

Quinn Slobodian a Bostoni Egyetem történelem professzora; a mai világpolitikai és gazdasági folyamatokról szóló fontos könyvek szerzője; 2024-ben a brit Prospect magazin a világ 25 legjelentősebb gondolkodója közé sorolta.

Ben Tarnoff Massachusettsben élő technológiai szakíró, az Internet for the People című könyv szerzője, valamint a Voices from the Valley: Tech Workers Talk About What They Do – And How They Do It társszerzője. Rendszeresen publikál a New York Review of Booksban, emellett írásai megjelentek többek között a New York Times, a New Yorker és a New Republic hasábjain is.